Őszintén szólva kezd nagyon megviselni a tény, hogy rohamosan közeledik a távozásunk időpontja. Iszonyatosan megszerettem ezt a helyet. A kolit, ahol lakunk (a szemet szúró kosz és szemét ellenére:P ), az embereket, akik annyi különböző helyről jöttek ide, annyi különböző szokással, mégis minden alkalmat felejthetetlenné varázsolnak, amikor összejönnek a konyhában együtt főzni, gitározni, énekelni, beszélgetni. Remek a társaság, és mindenki nagyon barátságos és befogadó és imádom a módot ahogy élnek. :)
Továbbá nagyon a szívemhez nőtt az akkrumi kis bölcsőde-napközim (vagy hívja mindenki aminek akarja:D ), a kis szöszke barátaim nagyon fognak hiányozni! Ma amikor megjöttek a gyerkőcök, az egyik kislány visítva a nevem odarohant hozzám és megölelt. *.* Nagyon jól esett. Aztán felkéredzkedett az ölembe egy másik hihetetlenül édes apró szőkeség, és sétálgattunk, miközben ő csak mesélt, mesélt arról hogy aznap mi történt vele azt hiszem.. bár hollandul csacsogott, mégis olyan otthonosan éreztem magam e megszokott kis tevékenységünk közben. :)
A csoportvezetőnk, Hilde egy bámulatosan jófej 40es évei végén járó nő. Némi hasonlóságot véltem felfedezni kettőnk közt már az első alkalomtól fogva (bár lehet ezt csak a göndör haja, és a jóga, illetve Lenny Kravitz iránti szeretete teszi). Szó mi szó, nagyon örülök hogy megismerhettem, mert igazán példamutatóan bánik a gyerekekkel, sőt az élet más területein is kiváló hozzáállással veszi az akadályokat. Találkoztam egy másik gyakorlatos lánnyal is, akivel nagyon jól el tudtunk beszélgetni, sok mindent megtudtam az életéről és egészen elámultam hogy miken ment keresztül, mégis milyen mosolygós és utánozhatatlanul kedélyes természete van.
Ezek azt hiszem a leglényegesebb dolgok, amiket ez az utazás nyújtott nekem a szakmai tudásom alapos kitágítása mellett: az emberek akiket megismerhettem, a helyek, amiket láthattam, a dolgok, amiket kipróbálhattam. Mindemellett muszáj megemlítenem, hogy a gyakorlatnak hála lényegesen sokat fejlődtem a gyerekekkel való kommunikáció terén, ami persze elengedhetetlen azon a szakterületen ahol én szeretnék majd a jövőben dolgozni. Ezzel a bejegyzéssel inkább csak azt állt szándékomban kifejezni, hogy a szakmai előrehaladásom mellett mennyi minden élettapasztalatot gyűjtöttem össze az itt töltött egy hónap alatt, amely élményeket semmi kincsért el nem cserélnék. Elmondhatatlanul hálás vagyok, hogy ezeket átélhettem, és itt lehettem a csodaszép Leeuwardenben ezen a napsütéses novemberen. ! :)
2014. november 25., kedd
2014. november 24., hétfő
Első/utolsó hétfő
Hello Mindenki!
Ma volt az első (és egyben az utolsó) hétfői gyakorlatom. Furcsa volt, hogy nem a Friese Poortba kellett menni. Reggel nyolcan voltak kicsik, közülük kettővel ma találkoztam először. A kislány csak heti egyszer jár hétfőnként, a kisfiú pedig mindig hiányzott. Jól és nagyon hangosan telt a délelőtt. Először játszottak, majd kimentünk az udvarra. A fogócskát nagyon élvezték! Nekem is élmény volt, amikor ketten három felé szaladtak!
Utána benn megették a gyümölcseiket, majd a csoport egyik fele tovább játszott, a másik fele pedig összeragasztható csizmát színezett, mert múlt héten nem csináltak. Eközben kétszer is pelenkát cseréltem, kipróbálhattam milyen pelenkabugyit cserélni. Még kicsit játszottak, aztán körbeültek, énekeltek, mesét hallgattak, majd mindenki mehetett haza!:)
Délután 7 gyerek jött, teli energiával! Összevissza rohángaltak az udvar meg a szoba között, nem tudták eldönteni hol jó nekik. Néhányan csizmát színeztek, de előbb-utóbb az is félbeszakadt mindenkinél. Továbbra is dúl a Sinterklaas őrület, szóval megint felváltva voltak Sinterklaasok és Fekete Péterek, miközben vagy a zenére ugráltak vagy előszeretettel osztogattak ajándékokat.
Elég gyorsan elszállingóztak a gyerekek, a végére egy kisfiú maradt, akit azzal szórakoztattam perceken keresztül, hogy utánoztam minden egyes mozdulatát. Nagyon élvezte!:) Én már kevésbé, annyit mozgott, ugrált és pörgött, hogy holnapra izomlázam lesz...
Befejezésül álljon itt egy újabb remek Sinterklaas dal, a mai nap slágere!:)
2014. november 23., vasárnap
Lusta Vasárnap
Sziasztok!
Megint nekem jutott ki az a nemes feladat, hogy éppen egy pihenő napról meséljek. Igazából szerintem a tegnapi Amelandi élményeket semmi sem múlhatja felül. Csodás napunk volt tegnap, az egyik legmozgalmasabb és legszebb napok egyike! Szerencsére még a fogfájásom sem tudta elvonni a figyelmemet a gyönyörű szigetről. :)
Viszont tegnap este történt egy számomra nem igazán kedves esemény is. Mindenki kényelmesen feküdt az ágyában amikor én hirtelen észrevettem egy EGERET ahogy a fal mellett fut a SZOBÁNKBAN. Ezután elkezdődött a nagy egérfogó akció aminek az eredménye sajnos csak egy hatalmas rendetlenség lett és az egér nem lett meg.. remélhetőleg talált magának egy sokkal kényelmesebb szobát a miénknél!
A mai napot későn kezdtük, egy gyors reggeli után elmentünk bevásárolni a közeli Jumboba.
Napközben elkezdtünk a prezentáción tanácskozni amit majd jövőhét pénteken kell előadnunk a Friese Poort tanárainak és néhány diáknak. Annyi emlékeink és képeink vannak, nem lesz egyszerű feladat mind összeszedni.
Délután én elmentem futni egyet mert szerencsénkre még mindig gyönyörű idő van ma különösen meleg volt. Többiek filmet néztek, az elszántabbak pedig a munkanaplójukat írogatták.
Holnap Ricsi, Reni, és Én olyan szerencsések vagyunk, hogy megnézhetjük az MCL-ben működő intenzív osztályt. Már nagy izgalommal várjuk a holnapi napot :)
Bele sem merek gondolni, hogy jövőhéten ilyenkor már a reptéren fogunk várakozni és magunk mögött kell hagynunk ezt a csodálatos helyet... de mind visszajövünk még legalább egyszer..tudjuk!!:)
Megint nekem jutott ki az a nemes feladat, hogy éppen egy pihenő napról meséljek. Igazából szerintem a tegnapi Amelandi élményeket semmi sem múlhatja felül. Csodás napunk volt tegnap, az egyik legmozgalmasabb és legszebb napok egyike! Szerencsére még a fogfájásom sem tudta elvonni a figyelmemet a gyönyörű szigetről. :)
Viszont tegnap este történt egy számomra nem igazán kedves esemény is. Mindenki kényelmesen feküdt az ágyában amikor én hirtelen észrevettem egy EGERET ahogy a fal mellett fut a SZOBÁNKBAN. Ezután elkezdődött a nagy egérfogó akció aminek az eredménye sajnos csak egy hatalmas rendetlenség lett és az egér nem lett meg.. remélhetőleg talált magának egy sokkal kényelmesebb szobát a miénknél!
A mai napot későn kezdtük, egy gyors reggeli után elmentünk bevásárolni a közeli Jumboba.
Napközben elkezdtünk a prezentáción tanácskozni amit majd jövőhét pénteken kell előadnunk a Friese Poort tanárainak és néhány diáknak. Annyi emlékeink és képeink vannak, nem lesz egyszerű feladat mind összeszedni.
Délután én elmentem futni egyet mert szerencsénkre még mindig gyönyörű idő van ma különösen meleg volt. Többiek filmet néztek, az elszántabbak pedig a munkanaplójukat írogatták.
Holnap Ricsi, Reni, és Én olyan szerencsések vagyunk, hogy megnézhetjük az MCL-ben működő intenzív osztályt. Már nagy izgalommal várjuk a holnapi napot :)
Bele sem merek gondolni, hogy jövőhéten ilyenkor már a reptéren fogunk várakozni és magunk mögött kell hagynunk ezt a csodálatos helyet... de mind visszajövünk még legalább egyszer..tudjuk!!:)
2014. november 22., szombat
A pénteki munkanapom
Sziasztok!
Első alkalom ez, hogy egy munkanapomról számolok be nektek, kedves olvasóink. :)
Reggel 7:15-kor kezdtem a Carecentra Abbingahiem-ben ( idősek otthona). Nagy szerencsémre nincs messze a hosteltől, ahol lakom. Munkakezdés előtt átveszem a dolgozóruhám,amit az intézmény biztosít minden dolgozó számára, majd a nővérszoba kulcsát,hogy gördülékenyen menjen a közlekedés.
Mindig párban végzik a munkát az ápolók, én az egyik Friese Poort-os tanulóval vagyok beosztva.
Reggel mi ketten keltjük az ott lakókat és segítünk nekik a reggeli teendőkben (öltöztetés zuhanyzás). Mire ezekkel végzünk a tízórai kávészünet következik, amit mindenki a földszinten tölt az ebédlőben.
Visszaérve a szünet után felpakolt trolikocsival járjuk át a szobákat kávéval, teával, süteménnyel kínálva az idős néniket és bácsikat.
Minden dolgozónak vagy egy hordozható telefonja, ami jelzi, ha valakinek segítségre van szüksége.
12:30-kor kezdődik az ebédszünetünk, ami majdhogynem egy óra. Ezek után papírmunka következik, ami abból áll, hogy minden lakónak van egy saját mappája,amibe a nővérek azokat az ellátásokat írják le,amiket az adott napom véghezvittek a beteggel. ( Pl.: Tibi bácsit ma délelőtt megfürdettük.)
Délután kiosztjuk a gyógyszereket és megbizonyosodunk arról, hogy mindenki kellő időben bevette a napi gyógyszereit
Ezek után,csak akkor van tennivalónk, ha a szobák lakói jeleznek. A délutánok általában nagyon csendesek és nyugodtak.
15:30 kor érkeznek az éjszakások, akik 23:00-ig dolgoznak.
15:45 kor további jó munkát kívánunk a következő műszaknak, és kulcsunk, munkaruhánk leadását követve véget ér a munkánk az otthonba aznapra. :)
Első alkalom ez, hogy egy munkanapomról számolok be nektek, kedves olvasóink. :)
Reggel 7:15-kor kezdtem a Carecentra Abbingahiem-ben ( idősek otthona). Nagy szerencsémre nincs messze a hosteltől, ahol lakom. Munkakezdés előtt átveszem a dolgozóruhám,amit az intézmény biztosít minden dolgozó számára, majd a nővérszoba kulcsát,hogy gördülékenyen menjen a közlekedés.
Mindig párban végzik a munkát az ápolók, én az egyik Friese Poort-os tanulóval vagyok beosztva.
Reggel mi ketten keltjük az ott lakókat és segítünk nekik a reggeli teendőkben (öltöztetés zuhanyzás). Mire ezekkel végzünk a tízórai kávészünet következik, amit mindenki a földszinten tölt az ebédlőben.
Visszaérve a szünet után felpakolt trolikocsival járjuk át a szobákat kávéval, teával, süteménnyel kínálva az idős néniket és bácsikat.
Minden dolgozónak vagy egy hordozható telefonja, ami jelzi, ha valakinek segítségre van szüksége.
12:30-kor kezdődik az ebédszünetünk, ami majdhogynem egy óra. Ezek után papírmunka következik, ami abból áll, hogy minden lakónak van egy saját mappája,amibe a nővérek azokat az ellátásokat írják le,amiket az adott napom véghezvittek a beteggel. ( Pl.: Tibi bácsit ma délelőtt megfürdettük.)
Délután kiosztjuk a gyógyszereket és megbizonyosodunk arról, hogy mindenki kellő időben bevette a napi gyógyszereit
Ezek után,csak akkor van tennivalónk, ha a szobák lakói jeleznek. A délutánok általában nagyon csendesek és nyugodtak.
15:30 kor érkeznek az éjszakások, akik 23:00-ig dolgoznak.
15:45 kor további jó munkát kívánunk a következő műszaknak, és kulcsunk, munkaruhánk leadását követve véget ér a munkánk az otthonba aznapra. :)
Wonderland avagy más néven Ameland
Sziasztok!
Azt hiszem elmondhatom, hogy nagyon szép napnak voltam ismét részese, azt tudnotok kell, hogy amióta tudomást szereztem arról, hogy elmegyünk a hollandiai kis kiruccanásunk alatt Amelandra - egy Holland szigetre az Északi - tengeren - azóta ezt a napot vártam, és ezzel nem voltam egyedül.
Imádom tengert, órákig tudnék ülni a parton, és csak nézni a vizet! De ne rohanjunk ennyire előre, mesélem inkább az elejétől! :)
A reggelünk nehezen indult, mert az idő megvisel minket itt kinn, elég hideg van, majdnem mindenki átment valami nyavalyán (torokgyulladás, fogfájás) és hát öregszünk is természetesen, már a csontjaink sem a régiek - na jó, csak viccelek, előttünk az élet!
Szóval a reggelünk azért indult nehezen, mert fáradtak vagyunk már, minden nap csak egymástól hallunk magyar szavakat, és nem ülünk túl sokat a szobánkban sem, vagy dolgozunk, vagy a várost járjuk, szóval mindig van valami elfoglaltságunk. Tehát reggel nehézkesen, de mindenkinek sikerült felkelnie, és számomra is nagy meglepetés, de elkészülnie is, szóval időben kiértünk a buszmegállóba a megbeszélt időpontra! Az állomáson Baukje és Maria várt minket útra készen, Amelandra busszal és komppal lehet eljutni, a busz kb 45 perc és a hajóút is kb 40-45 perces.
Nem lepett meg, hogy a komp is lényegesen eltér az otthonitól...Olyan volt, mint egy utasszállító hajó, csak éppenséggel a személyzet volt kevesebb, kényelmes ülésekben élvezhettük a hajóutat, miközben a tanárok megleptek minket forrócsokival és csokis muffinnal!
Az idő elég rossznak bizonyult, szemerkélt az eső mikor megérkeztünk, de ez sem tántorított el minket, béreltünk mindenkinek egy-egy bringát, és nekivágtunk a szigetnek!
Nagyon tetszett a kis falu ahol voltunk, aranyos kis házikók, meseszép tájak és ami a legszebb tenger, tenger és tenger!
Először a tengerpartra bringáztunk, lezártuk a bringákat és gyalog folytattuk utunkat a parton, mert természetvédelmi terület. Napközben apály van éjjel pedig dagály, a parton is lehetett látni, hogy éjjel hol nyaldossa a tenger a partot, és ha szerencséje van az embernek akár fókákat is láthat a parton, vagy a parthoz közel a vízben, mi erről sajnos lemaradtunk, de azt hiszem túléljük! :)
A parton bóhockodtunk egy darabig, csináltunk rengeteg fényképet aztán újra bringára szálltunk és kerestünk magunknak egy éttermet ahol ebédelünk. Hamar találtunk is egy aranyos kis éttermet, mindenki kedvére választhatott az étlapról, mindenki levesre vágyott elsősorban és gondoltuk ha már tenger akkor együnk halat, úgyhogy főételnek mindenki valamilyen halas ételt rendelt. Én mustárlevest ettem majd főételnek sajtot lazaccal és salátával, nagyon finom volt!
Ebédet követően bementünk egy "csokoládé műhelybe" ahol sokféle és fajta csokit készítenek, nagyon jól néztek ki, de nem vettem senkinek, mert úgyis megettem volna a hátralévő ittlétem alatt!(Bocsi!)
Aztán bringáztunk és bringáztunk és bringáztunk, ezt is nagyon vártuk már, nem nagyon volt időnk vagy olyan szép napunk, hogy bérelni tudjuk bicikliket, vagy ha mégis szép idő volt, akkor volt valamilyen kötelező programunk.
Amikor visszaértünk a faluba, nagy meglepetésünkre újra találkoztunk a Mikulással! Ismét gyerekek szaladgáltak izgatottan körülöttünk és várták Sinterklaast.
Az idő elég gyorsan elrepült, kezdett besötétedni és a hajónk fél 5-kor indult vissza Holwerdbe, úgyhogy visszavittük a bringáinkat és kisétáltunk a kikötőbe. :(
Az úton visszafele is kaptunk egy forrócsokit, nézegettük egymás képeit, a buszon hazafelé pedig megtárgyaltuk, hogy ezt a napot méltón kell zárnunk, úgyhogy este elmegyünk valahová szórakozni!
Most éppen erőt merítünk az estéhez a szálláson, mindenkinek jó pihenést/szórakozást kívánok! :)
Azt hiszem elmondhatom, hogy nagyon szép napnak voltam ismét részese, azt tudnotok kell, hogy amióta tudomást szereztem arról, hogy elmegyünk a hollandiai kis kiruccanásunk alatt Amelandra - egy Holland szigetre az Északi - tengeren - azóta ezt a napot vártam, és ezzel nem voltam egyedül.
Imádom tengert, órákig tudnék ülni a parton, és csak nézni a vizet! De ne rohanjunk ennyire előre, mesélem inkább az elejétől! :)
A reggelünk nehezen indult, mert az idő megvisel minket itt kinn, elég hideg van, majdnem mindenki átment valami nyavalyán (torokgyulladás, fogfájás) és hát öregszünk is természetesen, már a csontjaink sem a régiek - na jó, csak viccelek, előttünk az élet!
Szóval a reggelünk azért indult nehezen, mert fáradtak vagyunk már, minden nap csak egymástól hallunk magyar szavakat, és nem ülünk túl sokat a szobánkban sem, vagy dolgozunk, vagy a várost járjuk, szóval mindig van valami elfoglaltságunk. Tehát reggel nehézkesen, de mindenkinek sikerült felkelnie, és számomra is nagy meglepetés, de elkészülnie is, szóval időben kiértünk a buszmegállóba a megbeszélt időpontra! Az állomáson Baukje és Maria várt minket útra készen, Amelandra busszal és komppal lehet eljutni, a busz kb 45 perc és a hajóút is kb 40-45 perces.
Nem lepett meg, hogy a komp is lényegesen eltér az otthonitól...Olyan volt, mint egy utasszállító hajó, csak éppenséggel a személyzet volt kevesebb, kényelmes ülésekben élvezhettük a hajóutat, miközben a tanárok megleptek minket forrócsokival és csokis muffinnal!
Az idő elég rossznak bizonyult, szemerkélt az eső mikor megérkeztünk, de ez sem tántorított el minket, béreltünk mindenkinek egy-egy bringát, és nekivágtunk a szigetnek!
Nagyon tetszett a kis falu ahol voltunk, aranyos kis házikók, meseszép tájak és ami a legszebb tenger, tenger és tenger!
Először a tengerpartra bringáztunk, lezártuk a bringákat és gyalog folytattuk utunkat a parton, mert természetvédelmi terület. Napközben apály van éjjel pedig dagály, a parton is lehetett látni, hogy éjjel hol nyaldossa a tenger a partot, és ha szerencséje van az embernek akár fókákat is láthat a parton, vagy a parthoz közel a vízben, mi erről sajnos lemaradtunk, de azt hiszem túléljük! :)
A parton bóhockodtunk egy darabig, csináltunk rengeteg fényképet aztán újra bringára szálltunk és kerestünk magunknak egy éttermet ahol ebédelünk. Hamar találtunk is egy aranyos kis éttermet, mindenki kedvére választhatott az étlapról, mindenki levesre vágyott elsősorban és gondoltuk ha már tenger akkor együnk halat, úgyhogy főételnek mindenki valamilyen halas ételt rendelt. Én mustárlevest ettem majd főételnek sajtot lazaccal és salátával, nagyon finom volt!
Ebédet követően bementünk egy "csokoládé műhelybe" ahol sokféle és fajta csokit készítenek, nagyon jól néztek ki, de nem vettem senkinek, mert úgyis megettem volna a hátralévő ittlétem alatt!(Bocsi!)
Aztán bringáztunk és bringáztunk és bringáztunk, ezt is nagyon vártuk már, nem nagyon volt időnk vagy olyan szép napunk, hogy bérelni tudjuk bicikliket, vagy ha mégis szép idő volt, akkor volt valamilyen kötelező programunk.
Az idő elég gyorsan elrepült, kezdett besötétedni és a hajónk fél 5-kor indult vissza Holwerdbe, úgyhogy visszavittük a bringáinkat és kisétáltunk a kikötőbe. :(
Az úton visszafele is kaptunk egy forrócsokit, nézegettük egymás képeit, a buszon hazafelé pedig megtárgyaltuk, hogy ezt a napot méltón kell zárnunk, úgyhogy este elmegyünk valahová szórakozni!
Most éppen erőt merítünk az estéhez a szálláson, mindenkinek jó pihenést/szórakozást kívánok! :)
2014. november 20., csütörtök
Egy nap a bölcsiben
A mai nap korán kellett kelnem, hogy el tudjam érni a 08:03 - as vonatomat Akkrumba ahol a gyakorlati helyem van.
Igen, vonatozok, de szerencsére nincs annyira messze Leeuwardentől. :) Maga Akkrum egy kis falu, de mindenhol nagyon szép téglából épült házak vannak. A bölcsőde is téglából épült ház és kívülről is nagyon szép :) A bölcsőde belülről két részre oszlik, az egyik részén ott van a BSO vagyis az After school ami nálunk talán a napközinek felel meg. A másik részén pedig ott van a bölcsőde ahol én dolgozok :) A csoport neve pedig Flinterfertier ami pillangót jelent :) A bölcsőde több szobából áll: van egy játszószoba, egy konyhai rész ahol a gyerekek esznek, van pelenkázó rész és van két alvó szoba. A szobák nagyon barátságosak és színesek és jól felszereltek, rengeteg féle játék van ami fejlesztően hat a gyerekekre. :)
A gondozónők is nagyon kedvesek és segítőkészek, a gyerekek is nagyon aranyosak ugyan nem egy nyelvet beszélünk, de mégis megtudjuk értetni egymással mit szeretnénk. Általában :)
A délelőttös gondozónők Hilde és Sjoerdje volt a gyerekek pedig heten voltak, szóval ez egy nyugodtabb nap volt :)
A gyerekek Reggelire gyümölcsöt (banánt, almát, Kivit) kaptak ivólével.
Reggeli után pedig kimentünk sétálni Akkrumba. ( Nem mindennap mennek ki, azért volt lehetséges mert kevesen voltak és egyébként szerették volna, hogy lássam a falut :)
Nagyon élveztem a sétát, sok képet csináltam :)
A séta után jöhetett az ebéd. Hollandiába az ebéd szendvicset (talán még levest) jelent. Nincs ez másképp a bölcsiben sem :) Tehát az ebéd kenyeret jelent vajjal és sajttal utána pedig valami édesség :) A gondozónők pedig a gyerekekkel esznek.
A nap hátralévő részében pedig a kicsikkel játszottam. :)
Csak úgy repül az idő!
Ma is gyönyörű napot töltöttünk itt fríz földön. A jó idő is tart még -ezt le is kopogom. Hatalmas szerencsénk van, az előjelzésekkel szemben csodás napsütésben van részünk mióta itt tartózkodunk.
A gyakorlat egyre jobban megy, már a gyerekek is hozzászoktak hogy velük vagyok, megtaláltuk a módját hogy megértsük egymást és így jókat tudunk játszani. :)
Ezen a napon egyetlen kislány jött hozzánk a napközibe.Ilyen előfordul, ha a többieknek más elfoglaltságuk akadt,mint pl: különböző edzésekre viszik őket a szüleik, vagy csak szólnak hogy egy másik pajtásukkal akarnak játszani és olyankor másik szülő is elviheti őket az iskolából. Ez a kislány, Lysanne 4 éves és nagyon találékony, már egész jól vissza tudja mondani az angol mondatokat, amiket tőlem hallott az elmúlt hetekben. Nagyjából egy órát játszottunk az udvaron, fogócskáztunk. Rendesen kifárasztott. :D Utána csatlakozhattunk a kiscsoportosokhoz a délutáni uzsonnára (a kis létszámunk miatt). Ilyenkor mindenki leül egy asztalhoz és evés előtt elénekelnek egy aranyos dalocskát, ami nekem nagyon tetszett (főleg Niki produkciója, aki már tökélyre fejlesztette a hozzátartozó koreográfiát :D ). Ezt követően mindenkit megkérdezek egyesével, hogy mit szeretne enni és én kenhetem meg a kis kekszüket, vagy extrudált kenyér szeletüket. Ez az egyik kedvenc részem a napban, mert így jut nekem is feladat, és növelni tudom az interakciót is külön- külön minden gyerekkel és mert jó nézni ahogy jó ízűen falatoznak a csöppségek. :)
Ezt követően folytatódott a játék, immár Nikiék csoportjával együtt. A picik Sinterklaas és Zwarter Piet jelmezt húztak, illetve minket is beöltöztettek... képzelhetitek...:D Nagyon szívesen mutatnék erről képet is, de az sajnos sértené a gyermekek személyi jogait, így inkább csak olvasóink fantáziájára bízom, mennyire fantasztikusan álltak rajtunk a pindurkák ruhái.
Hamarosan megérkeztek a gyerkőcök szülei és mi is befejezhettük a rámolást, takarítást.
Idő közben egyik csapattársunknak, Zsófinak problémái akadtak a bölcsességfogával. Szegénynek iszonyatosan fáj, annyira hogy muszáj volt felkeresnie egy fogorvost. Először a biztosítónak telefonált, mert elvileg nekik kell kijelölniük egy fogászt, aki fogadhatja. Ám a biztosító cégtől visszahívták Zsófit kis idő múltán, hogy nem találnak olyan fogorvost,aki beszélne angolul, így nem tudnak segíteni. Még szerencsénk, hogy lakik itt egy magyar tanárnő, aki azonnal a segítségünkre sietett, és lefoglalt egy időpontot a saját fogorvosánál. Hihetetlen mázlinknak tudható be, hogy ő is itt van, nem tudom mi lenne velünk nélküle! :)
Mára ennyit tudtam mesélni nektek. További szép estét mindenkinek! :)
A gyakorlat egyre jobban megy, már a gyerekek is hozzászoktak hogy velük vagyok, megtaláltuk a módját hogy megértsük egymást és így jókat tudunk játszani. :)
Ezen a napon egyetlen kislány jött hozzánk a napközibe.Ilyen előfordul, ha a többieknek más elfoglaltságuk akadt,mint pl: különböző edzésekre viszik őket a szüleik, vagy csak szólnak hogy egy másik pajtásukkal akarnak játszani és olyankor másik szülő is elviheti őket az iskolából. Ez a kislány, Lysanne 4 éves és nagyon találékony, már egész jól vissza tudja mondani az angol mondatokat, amiket tőlem hallott az elmúlt hetekben. Nagyjából egy órát játszottunk az udvaron, fogócskáztunk. Rendesen kifárasztott. :D Utána csatlakozhattunk a kiscsoportosokhoz a délutáni uzsonnára (a kis létszámunk miatt). Ilyenkor mindenki leül egy asztalhoz és evés előtt elénekelnek egy aranyos dalocskát, ami nekem nagyon tetszett (főleg Niki produkciója, aki már tökélyre fejlesztette a hozzátartozó koreográfiát :D ). Ezt követően mindenkit megkérdezek egyesével, hogy mit szeretne enni és én kenhetem meg a kis kekszüket, vagy extrudált kenyér szeletüket. Ez az egyik kedvenc részem a napban, mert így jut nekem is feladat, és növelni tudom az interakciót is külön- külön minden gyerekkel és mert jó nézni ahogy jó ízűen falatoznak a csöppségek. :)
Ezt követően folytatódott a játék, immár Nikiék csoportjával együtt. A picik Sinterklaas és Zwarter Piet jelmezt húztak, illetve minket is beöltöztettek... képzelhetitek...:D Nagyon szívesen mutatnék erről képet is, de az sajnos sértené a gyermekek személyi jogait, így inkább csak olvasóink fantáziájára bízom, mennyire fantasztikusan álltak rajtunk a pindurkák ruhái.
Hamarosan megérkeztek a gyerkőcök szülei és mi is befejezhettük a rámolást, takarítást.
Idő közben egyik csapattársunknak, Zsófinak problémái akadtak a bölcsességfogával. Szegénynek iszonyatosan fáj, annyira hogy muszáj volt felkeresnie egy fogorvost. Először a biztosítónak telefonált, mert elvileg nekik kell kijelölniük egy fogászt, aki fogadhatja. Ám a biztosító cégtől visszahívták Zsófit kis idő múltán, hogy nem találnak olyan fogorvost,aki beszélne angolul, így nem tudnak segíteni. Még szerencsénk, hogy lakik itt egy magyar tanárnő, aki azonnal a segítségünkre sietett, és lefoglalt egy időpontot a saját fogorvosánál. Hihetetlen mázlinknak tudható be, hogy ő is itt van, nem tudom mi lenne velünk nélküle! :)
Mára ennyit tudtam mesélni nektek. További szép estét mindenkinek! :)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)