Első nap a munkában

Sziasztok! :)

A mai napon kezdődött az igazi munka. Ma volt az első önálló napja mindenkinek a munkahelyén.
Reni és én ma reggel 7:15-től kezdtünk a Florastateban. Ez egy sclerosis multiplexeseknek létrehozott ápolási otthon ahol fiatalok és idősek is laknak egyaránt.

Nagyon kedvesen fogadtak minket, az első perctől kezdve buzdítottak minket,hogy bátrak legyünk és ne féljünk kérdezni. Egész nap érdeklődőek voltak és sosem hagytak magunkra minket.
Nagyon élveztük, sok új dologgal találkoztunk, mint például egy beteg emelő lifttel ami abban segít,hogy a mobilizáció könnyebb legyen és a derekukat ezáltal is kímélik. Kezelését többször is kipróbálhattuk a nap folyamán egy kis segítséggel.
Másik érdekesség egy tracheostoma tisztítása volt, amit eltért az itthoni protokolltól. Ezt is elmagyarázták, hogy mit miért csinálnak.
Láttunk a nap folyamán PEG(végleges szonda) tisztítását és azon keresztül történő etetést ami szintén eltért az otthon tanultaktól. Számunkra szokatlan volt az,hogy az ottani nővérek a saját utcai ruhájukban dolgoznak. És még csak a cipőjüket sem cserélik le. Azt mondták, hogy ez nem minden ápolási otthonban van így, a legtöbb helyen van kötelező munkaruha.
A munkát 15:45 kor fejeztük be egy megbeszéléssel.
A nap végére igazán elfáradtunk és örömmel zuhantunk be az ágyunkba. Holnap is van aki korán kezdi a napot de akad olyan is aki kedvére heverészhet egészen délig... :)

Friese Poort 2

A mai napunkat ismét a Friese Poortba töltöttük. :) A csapat egyik fele már korábban elindult, Hajninak, Rebinek és nekem 13:45-re kellett odaérnünk. Egy rövid, de sietős séta után felszálltunk a harminchármas buszra, ami szerencsénkre közel tett le az iskolához. Az iskola nagyon jól felszerelt és színes. :)

A feladatunk ezután már csak az volt, hogy megkeressük a termet. Az első óránk matek volt, amit mindnyájan nehezebbnek képzeltünk el, mivel sokkal egyszerűbb feladatokat oldanak meg, mint mi otthon. :) (pl.: 5x600) Ezután az ukrán repülőgép szerencsétlenség áldozataira emlékeztek, ahol sok holland az életét vesztette. Az iskola zászlóját is félárbocra engedték.

Az óra vége felé inkább már nyelvtan órán voltunk, mint matek. :) A holland diákok tanultak néhány magyar szót. :) pl.: csavargás, gyümölcs és a szeretlek. A következő óránk pszichológia volt, ahol a különböző fejlődési rendellenességekről tanultunk. Például Rett szindróma, nyúlszáj vagy ha az újszülött agy nélkül születik. És kik azok, akik ezt kiszűrhetik, észrevehetik.

Az óra befejeztével futottunk a busz után, de feleslegesen, mivel már nem engedtek fel rá :( Ezért úgy döntöttünk, hogy haza sétálunk, ami nem volt annyira hosszú és közben be is tudtunk vásárolni :)  Nagyon sokat tanultunk a mai nappal és mindnyájan várjuk a holnappal kezdődő gyakorlati napot. :)

Amszterdam, II. felvonás

Nekem jutott az a becses feladat, hogy az amszterdami éjszakáról beszámoljak Reni jóvoltából! :)
Este nyakunkba vettük a lábunkat és visszatértünk a belvárosba. Itt rengeteg lehetőség várt ránk, hogy mivel és kikkel töltsük az estét. A sok bár, pub, és kocsma közül, persze,hogy olyanba mentünk, ahol bent megengedett a dohányzás. :) Tudni illik, nagyon toleráns város. Az első sör mellett német turistákba futottunk, akik szociálisak voltak akárcsak mi. Mivel nagyon kíváncsiak voltunk, persze, hogy nem időztünk sokat egy kocsmában és továbbálltunk. Az úgynevezett Red Lights utcákra tévedtünk, merő véletlenségből.... Erről gondolom nem kell élménybeszámolót tartanom, de meg kell, hogy mondjam tetszetősek voltak a lányok.
Az este hátralévő részéről pedig annyit, hogy jó volt! ;)

Az első nap fáradalmait a WOW nevű hostelben pihentük ki, ahol svédasztalos reggeliben lehetett részünk.
Miután mindenkinek megtelt a hasa, lassan kénytelenek voltunk elhagyni a szállásunkat, ami nem is volt egyébként gond mert újból várt minket a belváros.
Rengeteg ember van kint az utcán hétvégente, többnyire turisták. Mindenki a boltoktól, kirakatoktól, kávézóktól tele városban bolyong,ami az igazi amszterdami érzést kelti bennünk. Minket is beszippantott a város különlegessége, főleg amik a vásárlással kapcsolatosak.
A délután folyamán ki ki maga ízlése és személyiségéhez illő kirakatokba töltötte idejét, majd együtt irányba vettük a vasútállomást.
A hazautunk is hasonlóan történt,mint ezelőtt. Utrechtbe kellett átszállnunk a Leeuwardenbe zakatoló vonatra.
Itthon mindenki elfoglalta a kis birodalmát hogy kipihenjük a hétvégét...:)

Amszterdam

Sziasztok!

Ma ismét én vagyok a soros, hogy megosszam veletek a hollandiai élményeinket.
Tegnap Amszterdamba látogattunk el, korán reggel felkeltünk, hogy minél hamarabb oda érjünk. Elég nehéz volt korán felkelni, péntek este ugyanis buli volt a kollégiumban és a fölöttünk lévő szobából olyan hangok szűrődtek át, mintha valaki magassarkúban ugrókötelezett volna éjféltől hajnali 1-ig, de tényleg, az egész szobánk remegett, mindenki nagyon nehezen aludt el...
Azonban reggel kárpótolt minket, hogy láthattuk a vonatról a napfelkeltét, nagyon szép volt!

Kb 2,5 óra utazást követően megérkeztünk Amszterdamba, először megkerestük a szállásunkat, de bejelentkezni csak déltől lehet, úgyhogy elrakattuk a cuccainkat amíg elmentünk városnézésre.

Mire odaértünk a központba már nagyon éhesek voltunk, úgyhogy az első úticélunk egy kajáldába vezetett. Kivételesen nem a gyomrunk vezetett minket,mint otthon Leuuwardenben, hanem két diáklány a Friese Poortból. Ezután elváltak útjaink. Mindenki azt csinálhatott amit akart. Volt aki butikolt, volt aki múzeumokban járt. Hajni egy barátnőjével töltötte a napot, aki Hollandiában él.
Én órákig a várost jártam Zsófival és Ricsivel. Ricsi nagy örömére majdnem minden boltba bementünk, de addig amíg mi benn nézelődtünk és ruhákat próbálgattunk, ő türelmesen várt az utcán vagy nézelődött a Souvenír boltokban.

Dam tér

Később hárman elindultunk hazafelé, szerencsére pont összefutottunk Rebivel és Nikivel a városból kifelé menet, és tartottunk egy rövid kupaktanácsot, hogy hogyan alakuljon a nap hátralevő része,és arra a döntésre jutottunk, hogy először a szállásunkra megyünk vissza, becsekkolunk aztán elmegyünk még a városba, hogy megtapasztaljuk milyen is egy éjszaka Amszterdamban!

A szállást este 7 óra körül foglaltuk el végül, mindenki pihent egy kicsit, és megbeszéltük, hogy ki mit szeretne csinálni, ha visszamegyünk a városba. Közös megegyezés alapján arra jutottunk, hogy ellátogatunk a híres neves Piros lámpás negyedbe, erről viszont majd Ricsi tart beszámolót! :)

Gyakorlati helyek és első benyomások

Ez volt az eddigi leghosszabb napunk, be is sötétedett mire visszaértünk a kis szállásunkra. Kissé elfáradtunk a nap végére, de azt hiszem ezt senki sem bánta. Most láthattuk először hogy hol fogjuk tölteni a gyakorlatunkat az elkövetkezendő három hétben, úgyhogy mindannyiunk számára izgalmasnak ígérkezett ez a mai nap.
Marija, egy kedves tanárnő a Friese Poort iskolából eljött értünk a hostelünk elé és elvitt minket kocsival Akrumba, egy kis faluba Leeuwardentől nem messze. Ugyanis ezen a kis településen található a bölcsőde ahova Niki és én fogok gyakorlatra járni. Nagyon tetszett amit láttam, első pillanattól kezdve el tudtam képzelni, hogy hamarosan otthonosan érezzem magam ezen a terepen. Látogatásunk alkalmával két kis gyerekkel találkoztam a leendő csoportomból. Szuper aranyosak voltak! Én a kisebbek csoportjába kerültem, ahova 0-4 éves gyerekek járnak, Niki a másik részlegre, ahol 4-12 éves gyerekekkel foglalkoznak, tulajdonképpen napközit tartanak nekik délutánonként iskola idő után.
Alkalmunk volt csatlakozni a nagyobbakhoz egy délutáni uzsonnára, ahol furcsa holland nyalánkságokat kóstolhattunk meg, amiket az itteniek imádnak.
Ezekután vissza kocsikáztunk Leeuwardenbe, hogy meglátogassuk Rebi gyakorlati helyét is. Ez a rész szintén nagyon érdekes volt számomra, mert egy olyan bölcsit láthattunk, ahol különböző nemzetiségű gyerkőcökkel foglalkoznak. Első sorban a holland nyelvre tanítják őket, de emellett más módokon is sokat segítik a beilleszkedésüket.

Mindent összevetve nagyon várom már hogy jövő hét kedden elkezdhessük a gyakorlatot! Kíváncsi vagyok milyen lesz, és hogy fogom magam megértetni a csak hollandul beszélő kis gyerekekkel... :D

Fríz múzeum, Boatwarff, Mentőállomás

Hello Mindenki!:)

A mai napunk felettébb eseménydúsan telt. Délelőtt a Fríz Múzeumban kezdtünk, ahol bemutatták a hollandok, ezen belül is főleg a frízek életét a II. világháború alatt. Habár mindössze 4 vagy 5 teremből állt a tárlat, mégis nagyon sok mindent megtudtunk erről az időszakról. Rengeteg útlevél volt a falakon, zsidók fényképei, történeteket lehetett olvasni (már annak, aki tud hollandul, nekünk az idegenvezető fordított:)).

Megismerkedhettünk az ellenállókkal, láttunk róluk képeket, megmutatták nekünk a tiltott jelzéseiket, a tiszteletükre szentelt emlékművet. Azt hiszem mindannyian elgondolkodtunk azon, hogy milyen szerencsések vagyunk, amiért nem ilyen időszakban kellett élnünk.

A múzeum után körbevezetett minket kicsit Leeuwardenben Hylco. Megmutatta nekünk a ferde épületet, amit igazából nem is használnak semmire, és elvileg azért lett ferde, mert eredetileg egy folyóra építették, aztán így lesüllyedt az épület egyik fele. Vagy valami hasonló..:D

A séta végén átadott minket egy másik tanárnak, Johann-nak, aki elvezetett minket a Boatwarff-ba. Ez egy olyan műhely, ahol mentálisan sérült emberek dolgoznak annak érdekében, hogy később vissza tudjanak illeszkedni a társadalomba. Főleg hajókkal foglalkoznak, építenek, javítanak, festenek, de ott jártunkkor ajtókat is készítettek.

Ezután kisbusszal elvitt minket Johann a drachteni mentőállomásra. Nagyon érdekes volt, főleg hogy kisgyermekgondozó tanoncként én még nem igazán jártam hasonló helyen.:) Ebből kifolyólag nekem minden nagyon modernnek és újnak hatott. Először Ronald tartott nekünk egy prezentációt az egész hely, rendszer működéséről. Ami még nekem is feltűnt, hogy más mint Magyarországon, az a "biciklis mentősség" volt. Hollandiában vannak olyan területek, események, helyzetek, ahová nem tudnak eljutni a kocsik, ezért van rájuk szükség. Ilyen esemény volt például nemrégiben egy futóverseny.

Az előadás után levezetett minket a garázsba, ahol bemutatott nekünk egy felszerelt mentőautót. Megmutatta az eszközöket, hogy mit hol találunk, ki hol helyezkedik el, valamint a vezetò ülésnél levő kijelzőt, amin kapják az információt, hogy hova kell menni és milyen esethez. A végén még a szirénát is bekapcsolta, ami hát...elég hangos volt!:)

Hazafelé Johann megmutatta Reninek, Zsófinak és Ricsinek a gyakorlati helyet, ahová holnap kíséri majd őket.
Niki, Hajni meg én csak holnap fogjuk látni a kijelölt a bölcsiket, de azt hiszem mindannyiunk nevében írhatom, hogy már nagyon várjuk!:)

Egy újabb csodás nap

Hoj!

A mai napot szerencsénkre elég későn kezdtük így mindenki ki tudta aludni magát a nagy koli buli után ami fantasztikus volt! :)

Délelőtt egy művész házat látogattunk meg aminek a neve Smoel. Itt mentálisan és/vagy testileg sérült fiatalok tevékenykednek, szakszerű segítséggel festenek, rajzolnak, barkácsolnak, mozaikoznak. Ezt az intézményt egy házaspár működteti, akik láthatóan szívvel lélekkel segítenek ezeknek a fiataloknak, mellettük dolgozik néhány önkéntes is és természetesen hozzáértő szakemberek is. Az egész létesítmény nagyon felszerelt, tele van munkaeszközökkel és még egy konyha is található, ami nekem külön nagyon tetszett mert itt a fiatalokkal együtt főznek és segítenek nekik megtanulni, hogy hogyan is kell főzni és megmutatják nekik, hogy hogyan tudnak takarékoskodni.

 Egyébként bárki bemehet csak úgy az utcáról és körülnézhet a műalkotások között sőt még kedvére vásárolhat is. Nagyon kedvesek voltak velünk örömmel fogadtak minket és lelkesen vezettek körbe, néha a fiatalok is csatlakoztak hozzánk és lelkesen megmutatták az éppen készülőben lévő alkotásukat.

                                                                                                   

Ezután vonatra szálltunk és először Franekerben tettünk egy sétát ahol szerencsénkre végig ragyogó napsütésben lehetett részünk. Egy régi Planetáriumba is ellátogattunk. Franeker egy kis falu, csodás kis házakkal és csendes utcákkal.Útközben betértünk egy régi templomba is amiben egy hatalmas orgona volt és gyönyörű festmények a falakon.

Ezt követően tovább vonatoztunk Harlingen Haven felé amely egy nagy kikötő város hatalmas hajókkal. Itt már a levegő eléggé hűvös volt de a látvány mindennél szebb. Igaz, a tenger onnan még nagyon messze van, de nagyon klassz volt a hangulata. Végig sétáltunk a kikötőben a városközpont  felé ahol beültünk egy kis kávézóba és rendelt mindenki egy igazi holland forrócsokit. Majd miután felmelegedtünk, visszaindultunk a vonathoz. Ezzel ennek a napnak vége is lett 17 óra fele már újra Leeuwardenben voltunk ahol mindenki mehetett arra amerre kedve volt. De leginkább mindannyian visszamentünk a koliba és egy kis pihenőt tartottunk ezután a mozgalmas nap után. :)